A kismama miután jelzi visszatérési szándékát (javasolom mindig írásban és hivatalos formában megtenni!) sokszor hónapokig felé sem néznek, nem válaszolnak, majd amikor valamilyen válasz érkezik, akkor többnyire az első 2 mondatban benne van, hogy nem tudja a munkáltató visszafoglalkoztatni, illetve a helyettesítését ellátó munkavállalót szeretnék megtartani. Jelenleg sokszor találkozom a gazdasági helyzetre vonatkozó indoklással, mely most tökéletes megoldás minden munkáltató számára, amennyiben a kismamát nem akarja visszafoglalkoztatni.

 

Az új Munka Törvénykönyve életbe lépése óta eltelt már majdnem 7 hónap, így ezen időszak tapasztalait próbltam leírni mindazoknak, aki még előtte állnak a munkáltatói egyeztetésnek.

Áttekintve a jelenlegi helyzetet az már biztosan látszik, hogy a kismamák helyzete nem lett jobb, a munkáltatók nem akarnak jobban velük dolgozni, nem lett több a részmunkaidős vagy egyéb atipikus munkaszerződés azokban az esetekben, melyekkel napi szinten találkozom.

már 23 2013

A gyermekgondozási díj mértéke

A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, amely igazodik a mindenkori minimálbérhez: nem haladhatja meg havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-át (2013-ban bruttó 137.200 Ft). A számítási mód tehát hasonló a terhességi-gyermekágyi segélyhez, azonban míg a tgyásnak nem volt maximális értéke, a gyednek szigorú felső korlátja van. A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tag esetén a magánnyugdíjpénztári tagdíjat a folyósító levonja.

már 20 2013

 

A gyermekgondozási díj fő szabály szerint biztosításhoz kötött, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, melynek célja a gyermekét otthon gondozó, nevelő szülő jövedelmkiesésének pótlása legfeljebb a gyermek két éves koráig. Érdemes tudni, hogy meghatározott esetben biztosítással nem rendelkező személy is jogosult lehet gyedre, továbbá a jogosultak köre sem korlátozódik csupán a vérszerinti szülőkre.

 

Fontos megkülönböztetni a gyedet a szülési szabadság idejére járó terhességi-gyermekágyi segélytől (tgyás vagy tgys), valamint a gyermek 3 éves koráig alanyi jogon igénybe vehető gyermekgondozási segélytől (gyes).

Az alábbiakban a gyed részletes szabályait tekintem át.

 

Az új munka törvénykönyve hatályba lépésével sok pontban a munkavállaló hátrányára módosultak a végkielégítés szabályai. Szinte közhellyé vált, hogy sok munkavállaló önhibáján kívül esik el a végkielégítéstől az „igazságtalan” szabályozás folytán. Gyakori jelenséggé vált, hogy a munkáltatók, kihasználva a közhangulatot és a munkavállalók tájékozatlanságát, igyekeznek „megúszni” fizetési kötelezettségüket. A forgatókönyv egyszerű: elhitetik a munkavállalóval, hogy érdemes beleegyezniük a munkaviszonyuk közös megegyezéssel történő megszűntetésébe, hisz az új szabályok szerint munkáltatói felmondás esetén se járna nekik végkielégítés.

 

A terhességi-gyermekágyi segély

 

A terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) fő szabály szerint biztosításhoz kötött, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, melynek célja a terhes és szülő anya jövedelemkiesését pótolni a 24 hetes szülési szabadság alatt. Érdemes tudni, hogy meghatározott esetben biztosítással nem rendelkező személy is jogosult lehet tgyásra, valamint, bizonyos feltételek mellett a csecsemőt örökbefogadni szándékozó nő vagy férfi, a gyermek számára kirendelt gyám, vagy az anya egészségügyi akadályoztatása vagy halála esetén a vérszerinti apa is jogosult megigényelni az ellátást.

Oldalak

Subscribe to HR Department Kft. RSS