már 23 2013

A gyermekgondozási díj mértéke

A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, amely igazodik a mindenkori minimálbérhez: nem haladhatja meg havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-át (2013-ban bruttó 137.200 Ft). A számítási mód tehát hasonló a terhességi-gyermekágyi segélyhez, azonban míg a tgyásnak nem volt maximális értéke, a gyednek szigorú felső korlátja van. A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tag esetén a magánnyugdíjpénztári tagdíjat a folyósító levonja.

 

A naptári napi átlagkereset kiszámításához a táppénzre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ennek értelmében a jogosultság kezdő napját megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell kiszámolni. Tehát amennyiben a jogosultság 2013 június 1-jével kezdődik, a számítási időszak 2012. január 1 és december 31 közöttre esik. Azonban, amennyiben ebben az időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a jogosultság kezdőnapját megelőző 180 naptári napi jövedelemet kell figyelembe venni. Ez az időszak tehát nem 180 naptári napot takar, hanem 180 jövedelemmel ellátott naptári napot, melyek nem alkotnak feltétlenül összefüggő időszakot. A jövedelemmel ellátott naptári napokat legfeljebb a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, annál régebbieket nem, ha a biztosítási idő folyamatos.

Hogyan kell számolni a gyedet, ha a biztosítás nem folyamatos? A biztosítás megszűnése nem minősül feltétlenül a biztosítási idő megszakadásának. Amennyiben a megszakítás egybefüggő ideje nem haladja meg a 30 napot, a biztosítási idő folyamatosnak minősül. Nem számít bele a 30 napi megszakítási időtartamba a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekégyi segély (tgyás), a gyermekgondozási díj (gyed) és a gyermekgondozási segély (gyes) folyósításának ideje. Ha a biztosítási idő megszakad, akkor a jövedelem megállapításakor a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Ha tehát a gyed-re 2013. június 1-jén jogosult szülő munkaviszonya 2012. szeptember 15.-vel megszűnik, biztosítás nélkül marad, és 2012. december elsejétől létesít ismételten munkavizsonyt, akkor a 2012. december 1. előtt megszerzett jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

Ha a biztosított a jogosultság kezdő napját megelőző naptári év január elsejétől a jogosultság kezdő napját megelőző napig (ún. irányadó időszak) nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyed kezdőnapján érvényes minimálbér lesz annak alapja. Ha azonban a jogosultság kezdőnapján fennálló szerződés szerinti vagy tényleges jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor a szerződésben szereplő összeget kell alapul venni, annak hiányában a tényleges jövedelmet. Kedvező szabály, hogy amennyiben a jogosultnak azért nem volt figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, tgyásban, gyedben részesült, az új gyed összegét a korábban folyósított ellátás alapján kell megállapítani, ha az kedvezőbb, mint a minimálbér.

Mint említettem, a gyed felső határa a mindenkori minimálbér függvénye. Azonban nem minden esetben követi a folyósított ellátás összege a minimálbér növekedését. Ha a gyed összegét 180 naptári napi jövedelem alapján számították ki, úgy annak pontos mértékét minden év január 15-ig hivatalból felülvizsgálják, és az adott évben érvényes összeghatáron belül felemelik. Ez a korrekció tehát nem vonatkozik többek között azokra, akik azért nem rendelkeztek 180 napi jövedelemmel, mert gyedben, tgyásban, táppénzben részesültek.

Ha a gyedet megszakítják, például munkába állás folytán, majd ugyanazon gyermek után ugyanazon szülő ismételten megigényli, az újonnan megállapított gyed alapja változatlan marad. Ha a juttatás összege maximális volt, akkor az összeghatár módosulásával emelkedhet az ellátás összege, azonban a gyed alapja továbbra is az eredetileg megállapított összeg lesz.

Méltányosságból folyósított terhességi-gyermekágyi segély

Nem köztudott, hogy a biztosított anyagi, jövedelmi viszonyaira való tekintettel az egészségbiztosítási pénztárnak lehetősége van kérelemre, méltányossági okból eltérni a jogosultsági szabályoktól. Megállapíthat tgyásra való jogosultságot, amennyiben a biztosított nem rendelkezik a szükséges biztosítási idővel, valamint eltérhet az ellátás idejére és összegére vonatkozóan is. A méltányosságból megállapított ellátás alapja nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbérnél.