2011. október 26-án a Nemzetgazdasági Minisztérium híreiben megjelent, hogy a Kormány elfogadta az új Munka Törvénykönyv tervezetét, így az Országgyűlés hamarosan tárgyalhatja a tervezetet.

A Kormány által már elfogadott tervezet a honlapról is letölthető Letöltés

Tekintettel a szabály változás hosszára és összetettségére az összeállított anyag a legfontosabb változásokat, újdonságot tartalmazza, részletes áttekintés érdekében, melyben a egyediségeket és specialitásokat is figyelembe lehet venni, a személyes tanácsadást javasolom.

Abban az esetben, ha Önt is érdekli hogyan változik a Munka Törvénykönyve és ez milyen hatással lehet Önre , illetve vállalkozására kérem, keressen meg minket (elérhetőségeinket itt) időpont egyeztetés céljából.

Jelen feldolgozott anyag a törvény tervezett szövege alapján készült, a végleges törvény az Országgyűlés elfogadását követően kerül kihirdetésre.

I.) Általános jogelvek érvényesülése az új Törvénykönyv tervezetében

  • I/1. Az elérhető tervezet szövegezése alapvetően és gyökeresen új mind rendszerében, mind megfogalmazásában. Álláspontom alapján a jogalkotó a szövegezés során legnagyobb mértékben a polgárjogból eredeztethető szerződési szabadság elvét igyekezett érvényesíteni, azaz törekedett arra, hogy a Felek több ponton a saját élethelyzetükre és elhatározásukra tekintettel szabadon rendelkezzenek a szerződés vagy megállapodás tartalmáról és kapcsolódó joghatásairól.

    A tervezetben megjelenő és eddig is jogelvekként létező követelmények, mint elvárhatóság, jóhiszeműség, tisztesség, kölcsönös együttműködés (103.§), most alapelvként a bevezető rendelkezések sorában kapnak helyet, primer jogi követelményként két fél együttműködési kapcsolatában.

    A tervezet első szakaszaiban az eddigi szabályozástól eltérően azonban az üzemi tanácsok és szakszervezetek szerepe és alapjogköre már nem jelenik meg olyan markánsan, mint a jelenleg hatályos törvényben.

    Például:
    TERVEZET 6.§ (4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről, vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
    HATÁLYOS MT 3.§ (2) A munkáltató a munkavállalót, az üzemi tanácsot, illetve a szakszervezetet köteles minden olyan tényről, körülményről, illetőleg ennek változásáról tájékoztatni, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős.

  • I/2. Általános elvként megjelenik továbbá a Tervezet 8.§ (2) bek egy olyan új elem, mely a munkavállaló számára a munkaidő kívül tanúsított magatartásával összefüggő kötelezettséget keletkeztet annak érdekében, hogy a munkáltató megítélése vagy gazdasági érdeke nem sérüljön.
    Alapvető magatartási követelmények eddig is szerepeltek a Munka Törvénykönyvében, ám a jogalkotó igazodva a gyakorlatban gyakran felmerülő igényekhez új elemmel bővítené a jogi szabályozást.
    Ezen elem természetesen azt is figyelembe veszi, hogy a követelményt igazítani kell a munkavállaló munkaköréhez, beosztásához és a munkaszervezetben elfoglalt helyéhez.

    A Javaslat azt fejezi ki, hogy a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkajogviszonyra való tekintettel csak abban az esetben korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Ez egyben azt is jelenti, hogy a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága nem korlátozható, ha a vélemény nem függ össze a munkaviszonnyal.
    A véleménynyilvánítás szabadsága, mint „kommunikációs anyajog” nem egyszer ellentétbe kerül a munkáltató iránti lojalitással. A véleménynyilvánítás szabadságának terjedelme ugyanakkor szintén differenciált megítélést igényel. Nem közömbös ugyanis, hogy a munkavállaló munkahelyén kívül fejti ki véleményét vagy a munkahelyen tanúsít olyan magatartást, amely zavarhatja adott esetben a munkáltató működési rendjét.
    Az említett szakasz (3) bekezdése alapvetően a neutrális véleményre vonatkozik, amely nem függ össze a munkaviszonnyal, a munkavállaló munkakörének jellegével illetve a munkáltató szervezetének rendszerében elfoglalt helyével. A munkavállaló által kifejtett véleménynek „semlegesnek” kell lennie, ami ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy mindettől függetlenül ne legyen alkalmas közvetlenül és ténylegesen munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaiszony céljának veszélyeztetésére.

  • I/3. A Tervezet 11.§-a a munkáltató általános ellenőrzési jogköréről rendelkezik, mely ellenőrzés az alkotmányos alapjogokat nem sértheti, illetve a magánszférára nem irányulhat. Itt kiemelten gondolhat a munkáltató a kamerás megfigyelésre, mely alkalmazásáról továbbra is tájékoztatni kell a munkavállalót.
  • I/4. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Tervezet 17.§-a a munkáltatói szabályzatokról rendelkezik, melynek hatályosságára vonatkozóan egyértelműen rögzíti, hogy a közzététel is ugyanolyan súllyal és joghatással bír, mint a címzetti közlés. A gyakorlatban érvényesülő elv most jogszabályi szintre emelkedik a jogalkotói beépítés által.

    Ebben az esetben azonban a jogalkotó azt is kiemeli, hogy abban az esetben, ha ezen szabályzat egyoldalú jognyilatkozatként vagy kötelezettségvállalásként funkcionál a jogos érdekek sérelmére nem vezethet.

  • I/5 Nagyon fontos változás a hatályos szabályokhoz képest, hogy a Tervezetben a jognyilatkozat közlésére vonatkozóan a postai úton tértivevénnyel kézbesített jognyilatkozat az eddigi tízedik munkanap helyett már az ötödik munkanapon kézbesítettnek tekintendő átvétel megtagadása vagy adott címen elérhetetlensége esetén.
  • I/6 Munkajogi igényre vonatkozó elévülési idő 3 év marad a Tervezet szerint, azonban a Javaslat 22.§ (4) bek megfogalmazza a gyakorlatban érvényesülő és sokkal életszerűbb határidőt, mely az egyoldalú jognyilatkozat (pl: felmondás) megtételekor elmaradó határidőre vonatkozó kioktatási kötelezettség elmaradása esetén a felek számára csak 6 hónap intervallumot hagyna nyitva az ebből származó igényérvényesítésre.
  • I/7 A hatályos szabályozást kiterjesztve rendelkezik a Tervezet 28.§ (1) bekezdése (alapja a hatályos MT 7.§-a) a jogi kérdés jogcímén való tévedést és kényszerítés fogalmát vezetné be az új munkajogi szabályozásba.