A terhességi-gyermekágyi segély

 

A terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) fő szabály szerint biztosításhoz kötött, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, melynek célja a terhes és szülő anya jövedelemkiesését pótolni a 24 hetes szülési szabadság alatt. Érdemes tudni, hogy meghatározott esetben biztosítással nem rendelkező személy is jogosult lehet tgyásra, valamint, bizonyos feltételek mellett a csecsemőt örökbefogadni szándékozó nő vagy férfi, a gyermek számára kirendelt gyám, vagy az anya egészségügyi akadályoztatása vagy halála esetén a vérszerinti apa is jogosult megigényelni az ellátást.

 

Mivel a tgyás célja a jövedelemkiesés pótlása, ezért nem jár ellátás a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre az ellátott a teljes kerestét megkapja, vagy ha bármilyen jogviszonyban díjazás – kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat, – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytat. Ha keresetét csak részben kapja meg, akkor a tgyás az elmaradt keresete után jár.

 

A jogosultság időtartama

 

A tgyásra jogosultság időtartama a szülési szabadsággal esik egybe. Ennek alapján a kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyike lehet, de legkésőbb a szülés napja. A szülési szabadság kiadására a Munka törvénykönyve keretein belül a munkáltató és a munkavállaló megállapodása az irányadó. Az Mt. rendelkezései irányadók a szülési szabadság időtartamának meghatározásakor akkor is, ha a szülő nő tevékenysége egyébként nem tartozik ezen törvény hatálya alá.

 

Ha a gyermeket koraszülöttként egészségügyi intézetben ápolják, gondozzák, a szülést követő egy éven belül arra is van lehetőség, hogy az anya megszakítsa a szülési szabadságot és az igénybe nem vett részt a gyermek intézetből elbocsátása után vegye igénybe.

 

A szülési szabadság megszűnik

 

  • a 168 naptári nap elteltével,
  • a gyermek halva születése esetén a szüléstől számított 6 hét elteltével,
  • ha a gyermek a születését követően hal meg, a halálát követő 15. napon,
  • ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, az elhelyezést követő napon.

Ez utóbbi két esetben sem lehet a szülési szabadság a szülés napjától számított 42 napnál rövidebb.

 

Kedvező szabály, hogy tgyást visszamenőleg, az igénybejelentést megelőzően legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni. Azonban, ha a tgyás igénylése két ellátás közötti választással történik, például előző gyermek számára megítélt gyed és tgyás közötti választással, csak legkorábban a választás napjától folyósítják az újabb ellátást.

 

A tgyásra jogosult személyek

 

A tgyás elsősorban a biztosított terhes és szülő nőnek jár. Egyes esetekben más is jogosult azonban igénybe venni az ellátást a szülési szabadság fennmaradó időtartamára.

 

Az anya egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén, ha ennek folytán kikerül a háztartásból, vagy annak halála esetén a gyermeket gondozó vérszerinti apa is jogosult az ellátásra. Ha gyám gondozza a csecsemőt, akkor a kirendelés napjától ő jogosult a tgyásra.

 

A kisgyermeket örökbefogadni szándékozó szülőknek is jár az ellátás a gondozásba vétel napjától. Érdekes módon azonban, ebben az esetben is különbséget tesz a jogszabály apa és anya között. Míg az örökbefogadni szándékozó nő a gondozásba vétel napjától jogosult az ellátásra, addig a férfi csak akkor, ha az örökbefogadó anya meghal, egészségi okból kikerül a háztartásból, vagy ha a férfi egyedül veszi nevelésbe a gyermeket.

 

Biztosításhoz kötöttség

 

Mint említettem, a tgyás biztosításhoz kötött ellátás. Feltétele, hogy a szülést megelőző két éven belül a jogosult 365 napon át biztosított legyen, és biztosítás alatt szüljön. Biztosítottnak tekinthető a Társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvényben felsorolt jogviszony alatt álló személy, így különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyban, egyéni és társas vállalkozói jogviszonyban álló, valamint az álláskeresési járadékban részesülő személy. A biztosításba beleszámít a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély (tgyás), gyermekgondozási díj (gyed) folyósításának ideje is. Továbbá figyelembe vehető az egy évnél hosszabb ideje folytatott közép- vagy felsőfokú tanulmányok idejéből 180 nap is, valamint a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának ideje.

 

A biztosítás megszűnte nem eredményezi azonnal a jogosultság elvesztését, a jogszabály türelmi időt ad. Amennyiben az anya a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy a biztosítást megszűnését követő baleseti táppénz folyósítása alatt, vagy azt követő 28 napon belül szül, megmarad a jogosultsága a tgyásra.

 

Fontos tehát kiemelni, hogy az álláskeresési járadék folyósításának ideje is biztosításnak minősül. Ezért a biztosítás megszűnése esetén érdemes álláskeresési járadékot igényelni, amennyiben fennállnak ennek feltételei, hogy megmaradjon a tgyásra jogosultság.


A tgyás összege

 

A tgyás a napi átlagkereset 70%-a. Az érték pontos meghatározásánál a táppénzre vonatkozó szabályokat kell segítségül hívni. Ennek értelmében a jogosultság kezdő napját megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell kiszámolni. Egy 2013. június 1-jén szülő nő esetében tehát a 2012. január 1 - 2012. december 31. közötti időszak képezi a számítási időszakot. Azonban, amennyiben ebben az időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a jogosultság kezdőnapját megelőző 180 naptári napi jövedelemet kell figyelembe venni. Ez az időszak tehát nem 180 naptári napot takar, hanem 180 jövedelemmel ellátott naptári napot, melyek nem alkotnak feltétlenül összefüggő időszakot. A jövedelemmel ellátott naptári napokat legfeljebb a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, annál régebbieket nem, ha a biztosítási idő folyamatos.

 

Hogyan kell számolni a tgyást, ha a biztosítás nem folyamatos? A biztosítás megszűnése nem minősül feltétlenül a biztosítási idő megszakadásának. Amennyiben a megszakítás egybefüggő ideje nem haladja meg a 30 napot, a biztosítási idő folyamatosnak minősül. Nem számít bele a 30 napi megszakítási időtartamba a táppénz, a baleseti táppénz, a tgyás, a gyermekgondozási díj (gyed) és a gyermekgondozási segély (gyes) folyósításának ideje.

 

Ha a biztosítási idő megszakad, akkor a jövedelem megállapításakor a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Ha tehát a várhatóan 2013. június 1-jén szülő anya munkaviszonya 2012. szeptember 15.-vel megszűnik, biztosítás nélkül marad, és 2012. december elsejétől létesít ismételten munkavizsonyt, akkor a 2012. december 1. előtt megszerzett jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

 

Ha a biztosított a jogosultság kezdő napját megelőző naptári év január elsejétől a jogosultság kezdő napját megelőző napig (ún. irányadó időszak) nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a terhességi-gyermekágyi segély napi összegének alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (2013-ban 196.000 Ft) harmincad része.  Ha azonban az anya tényleges jövedelme az irányadó időszakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor a terhességi-gyermekágyi segélyt a tényleges, ennek hiányában pedig a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani.

 

Amennyiben a jogosult álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósítását követően, annak szünetelése alatt, vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, a tgyás alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás/vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincad részét.

 

A terhességi-gyermekágyi segélyből számított személyi jövedelemadó-előleget a folyósító szerv levonja, azonban egészségbiztosítási és nyugdíj- járulékot nem kell utána fizetni.

 

Méltányosságból folyósított terhességi-gyermekágyi segély

 

Nem köztudott, hogy a biztosított anyagi, jövedelmi viszonyaira való tekintettel az egészségbiztosítási pénztárnak lehetősége van méltányossági okból eltérni a jogosultsági szabályoktól. Megállapíthat tgyásra való jogosultságot, amennyiben a biztosított nem rendelkezik a szükséges biztosítási idővel, valamint eltérhet az ellátás idejére és összegére vonatkozóan is.

 

Fontos tudni, hogy a méltányossági alapon megállapított magasabb tgyás azonban nem keletkeztet jogosultságot magasabb gyedre is, a méltányossági tgyás további jogokat tehát nem keletkeztet.